Zihaló lélegzetem suttog halkulón
a sötet szobam falán,
léptem zajára visítva fut szét
ezernyi nyáladzó patkány.
Pislakoló fáklyám torzan vihogó
szörnyeket fest a nedvedző sziklákra,
mágus vagyok, halhatatlan s nem félek,
engem nem ér utol a hegy gyomrának ősi átka...
|
|
|