Néma gyertya lángja fénylik
könnyes szemedben,
félve észlelem, kést tartasz
piciny kezedben.
Remegő ajkakkal szólítalak,
őrület jelei az arcodon,
közelítek, majd megtorpanok,
nekem nincs miért harcolnom.
Kabátom felveszem,
fejemben gondolat temérdek,
képek játszanak szememben,
ahogy utoljára rádnézek...
|
|
|