A hajnali fényben megcsillan messze valami,
árny tűnik el a saroknál; talán valaki.
Ámulva nézem a fények színes táncát,
a napfény a földdel most kezdi nászát.
A csillogás sebesen pörögve száll felém,
a felismerés fejszeként hasít belém.
Már csak egy rezgő nyél mit látok,
sötétség; este már a pokolban hálok...
|
|
|